A Wagner Solar Hungária Kft., a házi és ipari energiatárolók a stabil energiaellátásért

Forrás: IpariCégek.hu Riport
Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. fejlesztési igazgatója ismertette a jelenlegi piaci helyzetet.

2002 óta működő cégük a kezdetektől foglalkozik napelemes és napkollektoros rendszerek fejlesztésével. Hogyan fejlődött ez időszak alatt a napelemes és a napkollektoros technológia? 

2002-ben még az emberek nem voltak tisztában a megújuló energia fogalmával és azt se tudták, hogy mit takar a napelem vagy napkollektor technológia. Így alapítónk, Beleznai Nándor rengeteget dolgozott az emberek tudatformálásán és a technológia megismertetésén. 

A napkollektoros technológia már akkoriban kiforrott megoldást nyújtott, az elmúlt évtizedekben ezen a területen óriási változások nem történtek. 

A napelemes piacon viszont annál több volt a változás. Akkoriban még 150 W-os napelemek voltak elérhetők, a mostanihoz képest akár 10-15 szörös áron. Sokkal kisebb volt a választék, magas áron. Vadnyugati állapotok uralkodtak, nem volt például kidolgozott áramszolgáltatói engedélyeztetési folyamat sem. 2012-13-ig a napkollektoros rendszerek határozták meg Magyarországon a napenergia hasznosítás piacát, ezt követően jött el a fordulópont, megszűnt a napkollektoros rendszerek támogatása és ezzel párhuzamosan annyira lecsökkent a napelemes rendszerek ára, hogy elérhetőbbé vált egy szélesebb közönség számára. Óvatosan de magabiztosan fejlődésnek indult a napelemes piac, innentől pedig nem volt visszaút, egy napelemes boom következett egy hihetetlen nagy fejlődési ugrással. A napelemek területén évről évre egyre hatékonyabb és nagyobb teljesítményű termékek érkeztek a gyártóktól, ez ma már 500-700 Wp teljesítményt jelent. Az inverter gyártóknál nagy technikai áttörést először a SolarEdge technológiája hozott az optimalizált rendszerekkel, majd egyre több gyártó jelent meg. Az utóbbi években a hibrid inverterek korát éljük, az energiatárolás tört utat magának és az ipari rendszerek irányába fordulnak a gyártók. 

2004-től már hőszivattyúval is foglalkoztak. Milyen előnyei voltak a bővítésnek? 

Alapítónk, Beleznai Nándor célja az volt, hogy ne egy terméket kínáljon az ügyfeleknek, hanem egy komplex energetikai megoldást, amivel a háztartások, cégek energiaköltségeit csökkentheti. Ezért volt fontos döntés a termékportfólió bővítése. A mai napig visszük tovább ezt a szemléletet, hiszen a gépészeti üzletágunk épp olyan fontos eleme a cégünknek, mint a napelemes.

Tapasztalataink szerint az építkezők vagy felújítók nagyon szeretik, hogy egy kézben van a beruházásuk, hiszen legyen szó a víz-csatorna szerelésről, hőleadó felületek kialakításáról, teljes fűtés-fűtés és szellőztető rendszerekről vagy éppen a szaniterek felszereléséről, egy kézben elvégezzük ügyfeleinknek a teljes kivitelezést. 

2009-től már talajkollektorral is foglalkoznak. Melyek a főbb előnyei és különbségei a hőszivattyúnak és a talajkollektornak? 

A hőszivattyú egy olyan egy berendezés, amely a környezet alacsony hőmérsékleten lévő (levegő, víz vagy talaj) hőtartalmát „emeli(szivattyúzza)” fel magasabb hőmérsékletre, hogy fűtésre vagy melegvíz-készítésre használható legyen.

• Fő előnyök:
• • Magas energiahatékonyság (jellemzően 3–4-szer) több energiát ad le, mint amennyi villamos energiát felhasznál).
• • Környezetbarát
• • Alkalmas fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállítására is.

• Különbségek típusai szerint:
• • Levegő-víz hőszivattyú: a külső levegőből vonja ki a hőt. Olcsóbb telepítés jellemzi, de nagy hidegben csökken a hatásfoka. Tapasztalataink szerint mi ezeket a rendszereket preferáljuk az utóbbi években, mert ár-érték arányban kiváló megoldás.

• Víz-víz / talaj-víz hőszivattyú: a talajból vagy talajvízből vonja ki a hőt. Drágább kiépítés, de sokkal stabilabb hatásfok egész évben. Viszont a meghibásodások is magasabbak (elsősorban a víz-víz hőszivattyúk esetében a víznyerő kutak miatt), így ezeket a rendszereket az utóbbi években már nem javasoljuk és telepítjük.

Talajkollektor
Nem önálló fűtési rendszer, hanem a talaj-víz hőszivattyú hőforrása. A talajba fektetett, folyadékkal (általában fagyállós víz-glykol keverékkel) töltött csőhálózat, ami összegyűjti a talaj hőjét.

• Fő előnyök:
• • A talaj hőmérséklete viszonylag állandó (4–12 °C), ezért a hőszivattyú hatásfoka stabil, még télen is.
• • Csendes, nem látszik kívülről, nincsen kültéri egység (mint a levegős hőszivattyúnál).
• • Hosszú élettartam (a talajban lévő csőrendszer akár 50 évig is működhet).

• Hátrány:
• • Nagy talajfelület kell hozzá (fektetett kollektor esetén), vagy mély fúrás (szondás rendszer esetén).
• • Telepítése költségesebb, mint egy levegős hőszivattyúé.

Összefoglalva a különbség
• A hőszivattyú maga a gép, ami a hőmérsékletet „felemeli” és a fűtési rendszerbe juttatja.
• A talajkollektor pedig csak az egyik lehetséges hőforrása a hőszivattyúnak (másik pl. a levegő).

Ha egyszerűbben szeretnénk mondani:
• Hőszivattyú = motor + szív
• Talajkollektor = a „tüdő”, ahonnan a hőt szívja

2016-tól a SolarEdge hivatalos forgalmazói lettek. Mit érdemes ennek a márkának a termékeiről tudni? 

A SolarEdge forradalmasította az inverter technológiát, amit utána sok gyártó megpróbált lemásolni, de senkinek nem sikerült megalkotnia ugyan azt. 

Az ő megközelítésük valami új volt, ugyanis megalkottak egy új eszközt, az optimalizálókat. Ezeket az eszközöket be kell szerelni minden egyes napelem mögé, ami által az összes panelből kihozható a maximális termelés. Ezzel a fejlesztéssel kiléptünk a string inverterek korából. 
Ügyfeleinknek magasabb termelést tudtunk biztosítani, magasabb garanciaidővel, mint más gyártók (12 év). Nem okozott már problémát ha árnyékhatás érte a tetőfelületet, több tájolású volt a rendszer vagy ha éppen később bővíteni szerette volna a vásárló a rendszert. 

A gyártó stratégiai partnerei lettünk, ami a mai napig tart és bevezettük a gyártó teljes portfólióját a magyar piacra. 

Hogyan érdemes csoportosítani a házi és az ipari energiatárolókat? 
A háztartási és ipari tárolók között főként a méret, teljesítmény, alkalmazási kör és költség a különbség. Számos megközelítés létezik a csoportosításra, a mi portfóliónkat tekintve az alábbiak mentén határoztuk meg:

Háztartási (decentralizált)
• Kis méretű akkumulátorok (pl. napelemhez kapcsolt Li-ion tárolók 5–20 kWh kapacitással)
• Elektromos autók akkumulátorai (vehicle-to-home funkcióval is)
• Házi hőtárolók (bojler, hőtároló puffertartály)

Ipari (centralizált, nagyléptékű)
• Hálózati kiegyenlítő tárolók (MW–GW teljesítményű akkumulátorfarmok)

Mi a különbség a napenergia tárolóeszköz és a nem napelemes energiatároló között? 

Az az akkumulátorok kémiája és felépítése a felhasználási szokásokhoz alkalmazkodik. Pl. egy autóban lévő indító akku kis ideig ad ki nagy teljesítményt. A napelemes energiatároló folyamatos, nagyságrendileg állandó terhelésre van optimalizálva. Másik fontos tulajdonság a biztonság: napelemes rendszer mellé csak LiFePo (lítium-vasfoszfát) akkut telepítünk, ami még extrém sérülés esetén sem gyullad ki, így a maximális biztonságot adja.

Milyen fogyasztási nagyságrendnél érdemes házi energiatárolót használni? 

Ahol fontos szempont az ellátásbiztonság, oda mindenképp szükséges, mert csak így hidalhatók át az áramszünetek. Azon napelemes rendszerek, amik nem élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit, az ellátásbiztonságon felül a gazdasági szempontok is az akkumulátoros beruházás mellett szólnak már kisebb, 4-5 kW-is háztartási méretű naperőműveknél is.

Miben más egy erős szünetmentes tápegység és egy házi energiatároló egy kisebb családi ház esetén? Mikor érdemes a szünetmentesnél nagyobb beruházást megvalósítani?

A szünetmentes tároló (UPS) egyirányú: csak a fogyasztók felé tud energiát továbbítani, kizárólag az ellátásbiztonságot szolgálja. Egy napelemes energiatárolót úgy vezérlünk, ahogy csak szeretnénk: eladhatjuk belőle az energiát a reggeli/esti magas versenypiaci áron, és a töltését is akkorra ütemezzük, amikor érdemes: napsütéses időben napelemről, vagy amikor alacsony a villamosenergia versenypiaci ára. Ezen kívül az ár is a napelemes energiatárolók mellett van 5 kWh tartományban és afelett.

 
Ipari cégeknél mit jelent az energiatárolás? 

Üzembiztonságot, a költésghatékony működésen túl. Azok a cégek, akik rendelkeznek energiatárolókkal képesek, a pár másodperces, 1-2 perces energikiamaradások áthidalására. Ezek az időintervallumok nem tűnhetnek hósszúnak, de vannak olyan berendezések, gépsorok, melyek teljes leállását okozzák.

Hogyan helyettesíti a régebbi időkben használt olajmeghajtású aggregátort? 

Az aggregátorok rendszerent 3 percen túli reagálási idővel rendelkeznek, ezzel szemben a Solax energiatárolók vészüzemi átállásának az ideje 10 ms. Az energiatárolók az invertereik névleges teljesítményével tudja biztosítani az energiát a különböző eszközök, épületek számára.

Egy kisebb ipari üzem termelését meddig lehet ellátni árammal jó kiépítés esetén? Akár 6-8 órás üzemeltetést milyen áramigénynél, mekkora kapacitással lehet ellátni? 

Az általunk forgalmazott energiatárolók jól skálázhatóak, ebből kifolyólag képesek a 0.5, 1, 2, 3, 4, 6, 8 órán keresztül ellátni egy ipari üzem termelését. 6-8 órás üzemeltetés esetén 30 kW teljesítménytől több száz kW teljesítményig tudják biztosítani az üzemeltetéshez szükséges áram mennyiségét.

Milyen költségeket jelent most, 2025-ben a biztonságos házi energiatárolás kiépítése? 

Ez elsősorban tárolókapacitás és gyártó függvénye. Az általunk használt és forgalmazott gyártók termékeinél a belépő szint 6 kWh, 900.000 Ft. Háztartásokban a felső határ jellemzően 25 kWh, 3.500.000 Ft körül mozog telepítési díj nélkül. A telepítési díj nagyban függ az elhelyezéstől, a rákötési ponttól, de jellemzően 500.000 Ft körül összeggel lehet számolni. Fontos viszont, hogy csak hibrid inverter tud akkumulátort fogadni. Aki annak idején ezzel készült, további költségekre nem kell számítania. Ahol viszont régi, hálózat-párhuzamos inverter van, azt cserélni kell. Ennek költsége 8 kW-nál 700.000 Ft, ehhez kell még okosmérőt szerelni, ami munkadíjjal együtt 150.000 és 300.000 Ft között mozog a helyszíntől függően.

Az ipari cégeknél milyen példákat tud mondani, ahol az energiatárolás bevezetésre került? Milyen bekerülési költségekkel? 

Kisebb energiatároló (100kWh)kerül bevezetésre egy autóipari beszállító céghez. A napelemes rendszer és energiatároló bekerülési költsége kerekítve nettó 32.000.000 Ft. Egy szinten autóipari beszállító céghez egy 400 kWh-s energiatároló kialakítása van folyamatban, ennek bekerülési költsége nettó 65.000.000 Ft-ba került. Egy élelmiszeripari cég működésének a biztosításához telepített egy 1 MWh teljesítményű energiatárolót, ennek a bekerülésiköltsége több száz millió forintba került a beruházó számára.

Ameddig stabilnak tekinthető a hálózati energiaellátás, addig főleg a napelemeseknél várható az energiatárolás elterjedése? 

Úgy vélem igen

 Milyen technológiai fejlődések várhatók a lakossági és az ipari energiatárolásnál? 

Lakossági és ipari szegmensben is nagyon izgalmas éveknek nézünk elébe.

Jelenleg a legelterjettebb tároló cellatechnológia az LFP. A gyártók folyamatosan új technológiákat fejlesztenek ki a nagyobb kapacitás, gyorsabb töltés merítés, valamint a hosszabb élettartam elérésének az érdekében. Ipari és lakossági szempontból is jelennek meg olyan új technológiák, amelyek bekerülési költsége várhatóan kedvezőbb lehet, valamint magasabb műszaki színvonalat fognak képviselni.

A lakosság meg fog tanulni az elektromos autóra pénztermelőként is tekinteni: ha a felhasználó életvitele megengedi, az elektromos autó kb. 100 kWh energiatárolójának felét a V2G technológiának köszönhetően arbitrázsra fogja tudni használni. Leegyszerűsítve: feltölti napból, vagy olcsó hálózati áramból reggel, és eladja drága versenypiaci áron este. Emellett persze szüksége lesz otthon egy, a napelemes rendszerhez tartozó energiatárolóra, ami pufferként vesz rész az energiaellátásban, és akkor is biztosítja az ellátást, amikor nincs otthon elektromos autó.

Ipari szegmensben a fent említett arbitrázs mellé be fog jönni a peak-shaving adta lehetőség: azzal fog tudni pénzt keresni a felhasználó, hogy a tárolókapacitásának biztosításával segít kisimítani a nemzetközi energiaigény csúcsait. Emellett egyre több cég dönt amellett, hogy a megnövekedett kiugró energiaigényét (pár percig/óriág üzemelő nagyfogyasztók) nem a hosszú és költséges betáp. teljesítmény növeléssel oldja meg, hanem saját energiatárolóval.

Hol tart Wagner Solar Kft.? Milyen további terveik vannak? 

A szabályozás hektikus változásai miatt nem voltak egyszerűek az utóbbi évek, viszont mi folyamatosan fejlesztettünk, fejlődtünk. 

2023-ban beköltöztünk új Gödöllői központunkba, ami egy nagy változás volt cégünk számára. 

A mérnöki gárdánk minden időknél nagyobb csapatot ölt, amire büszkék vagyunk, hiszen a cég lelkét a dolgozók adják. Fiatal, lelkes csapat viszi előre a projekteket. 

Nagyon nagy fejlődési lehetőséget látunk az energiatárolásban, így erre különösen nagy figyelmet fordítunk. A célunk, hogy széles termékportfóliót biztosítsunk ügyfélkörünknek, amiből mindenkinek megtaláljuk a legideálisabb megoldást, akár egy a la cart menüből. 

A portfóliónkat nagy mértékben bővítjük új gyártókkal. 

Export irányba is vannak konkrét elképelések. És hamarosan nyitni fogunk gépészeti oldalon a cégek irányába is. 

A Wagner Solar Hungária Kft. honlapja: https://wagnersolar.hu/  

* Minden IpariCégek.hu Riport saját készítésű, minden jogot fenntartunk!

Riportok ; Ipari Blog ; NEWS ; Ipari cégek ; Ipari hírek ; Munkagép, haszongép ; Robot, automatika, automata ; Radar, szenzor, ultrahang, érzékelő ; IT, informatika, digitális, elektronikus ; Internet, IoT, felhő ; Fém, gépipar ; Logisztika, szállítmányozás, beszállítás ; Ingatlan, építőipar ; Energia, közmű, akkumulátor, motor, meghajtás, környezetvédelem